Hidakfórum

 

 

Beszámolási kötelezettség

Ezt a kötelezettségét a nonprofit szervezet az alábbi beszámolók valamelyikével teljesítheti:

nézzük először a közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit szervezetek kötelezettségeit:

· Egyszerűsített beszámoló, amelynek tartalma: mérleg és eredménylevezetés (azon szervezetek választhatják ezt a beszámoló-típust, amelyek esetében az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevétel együttes összege, 2 egymást követő évben , évenként az 50 millió forintot nem haladja meg)

· Egyszerűsített éves beszámoló, amelynek tartalma: mérleg és eredménykimutatás (ilyen beszámolót köteles végezni az a kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezet, amelynek 2 egymást követő évben az alaptevékenységéből és a vállalkozási tevékenységéből származó éves bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot)

· Számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámoló

 

Számviteli tudnivalók


Eme írásunkban is igyekszünk a teljesség igénye nélkül egy általános képet adni a nonprofit szervezeteket érintő számviteli kérdésekről, elsőként a beszámolási kötelezettségről, majd a későbbiekben, a könyvvezetés sajátosságairól és adózási tudnivalókról.

A felmerülő kérdésekre Fórumunk keretében szívesen válaszolunk.

A nonprofit szektor jogi környezete

Célunk a jogi tájékozottság elősegítése, ezért igyekszünk minél több témát kifejteni

Kérdéseiteket ebben a témakörben is várjuk


Számos törvény tartalmazza a nonprofit szervezetekre érvényes szabályokat.

Első és legfontosabb az 1989-ben elkészült Egyesülési jogról szóló törvény,

1989. II. tv. (röviden: Etv.), amely a szervezeti szabályozást tartalmazza. Fő szempont, hogy az egyesülési jog mindenkit megillet. E jog gyakorlását csak szűk körben korlátozza a joganyag. Például: társadalmi szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére.

Másik meghatározó törvényünk az 1997-ben megalkotott Közhasznúságról, annak meghatározásáról szóló törvény: 1997. évi CLVI. törvény (röviden: Ksztv.)

További meghatározó joganyag az ún. 1%-os törvény (1996. CXXVI. Tv.). ,

az új Polgári Törvénykönyv (2009. évi CXX. Törvény), amelynek 2010. május 1.-től hatályba lépő rendelkezései az alapítványokkal kapcsolatos számos újdonságot tartalmaznak.

A nonprofit szervezetekre vonatkozó paragrafusai születtek az Szja. törvénynek is (1995.évi CXVII tv. 1. számú melléklet 3.2. pontja).

Számos rendelet született a nyilvántartásba-vételi követelményekről, az önkéntességről és így tovább.

{jcomments on}

Alapvető fogalmak

Avagy. Induljunk el a „kályhától”

A nonprofit, vagyis a nem nyereségorientált szervezetekre nem találunk értelmező rendelkezést a magyar joganyagban. Egy nemzetközi meghatározást követve az alábbi ismérvekkel rendelkező szervezet tekinthető nonprofitnak:

-intézményesültség

-kormányzattól független szervezet

-gazdálkodása eredményét a tagok között fel nem osztó szervezet

-önszerveződésen alapul

-közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző szervezet.

Jellemző vonásai:

-az önkéntesség

-a közjószolgálata (közcélúság, közhasznúság)

A nonprofit szektor sokszínű világ, amelyet érintően sokféle csoportosítás elfogadható.

Közös nevező e szervezetek tekintetében, az a profitelosztás tilalma.

 

Partnerek, támogatók

 

A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium

és a Hungarikum Bizottság támogatásával készült. 

 

  

Nemzeti Együttműködési Alap

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Forgórózsa Népművészeti Központ

 

www.csurdongolo.org

Kapuvár Néptáncegyüttes