Hunyor Népfőiskola
Látópont
aSzakkör
Mediawave videók
EFOP
Dokumentumok
Rendezvények
Hírcsatorna

Kapcsolat
Kovács Norbert Cimbi
Iroda: Boros Oszkár
Tel.: 06-88-220-285
Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület
8494 Kiscsősz,
Kossuth u. 47.
Kategóriák
Beszámolási kötelezettség
Ezt a kötelezettségét a nonprofit szervezet az alábbi beszámolók valamelyikével teljesítheti:
nézzük először a közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit szervezetek kötelezettségeit:
· Egyszerűsített beszámoló, amelynek tartalma: mérleg és eredménylevezetés (azon szervezetek választhatják ezt a beszámoló-típust, amelyek esetében az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevétel együttes összege, 2 egymást követő évben , évenként az 50 millió forintot nem haladja meg)
· Egyszerűsített éves beszámoló, amelynek tartalma: mérleg és eredménykimutatás (ilyen beszámolót köteles végezni az a kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezet, amelynek 2 egymást követő évben az alaptevékenységéből és a vállalkozási tevékenységéből származó éves bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot)
· Számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámoló
Számviteli tudnivalók
Eme írásunkban is igyekszünk a teljesség igénye nélkül egy általános képet adni a nonprofit szervezeteket érintő számviteli kérdésekről, elsőként a beszámolási kötelezettségről, majd a későbbiekben, a könyvvezetés sajátosságairól és adózási tudnivalókról.
A felmerülő kérdésekre Fórumunk keretében szívesen válaszolunk.
A nonprofit szektor jogi környezete
Célunk a jogi tájékozottság elősegítése, ezért igyekszünk minél több témát kifejteni
Kérdéseiteket ebben a témakörben is várjuk
Számos törvény tartalmazza a nonprofit szervezetekre érvényes szabályokat.
Első és legfontosabb az 1989-ben elkészült Egyesülési jogról szóló törvény,
1989. II. tv. (röviden: Etv.), amely a szervezeti szabályozást tartalmazza. Fő szempont, hogy az egyesülési jog mindenkit megillet. E jog gyakorlását csak szűk körben korlátozza a joganyag. Például: társadalmi szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére.
Másik meghatározó törvényünk az 1997-ben megalkotott Közhasznúságról, annak meghatározásáról szóló törvény: 1997. évi CLVI. törvény (röviden: Ksztv.)
További meghatározó joganyag az ún. 1%-os törvény (1996. CXXVI. Tv.). ,
az új Polgári Törvénykönyv (2009. évi CXX. Törvény), amelynek 2010. május 1.-től hatályba lépő rendelkezései az alapítványokkal kapcsolatos számos újdonságot tartalmaznak.
A nonprofit szervezetekre vonatkozó paragrafusai születtek az Szja. törvénynek is (1995.évi CXVII tv. 1. számú melléklet 3.2. pontja).
Számos rendelet született a nyilvántartásba-vételi követelményekről, az önkéntességről és így tovább.
{jcomments on}
Alapvető fogalmak
Avagy. Induljunk el a „kályhától”
A nonprofit, vagyis a nem nyereségorientált szervezetekre nem találunk értelmező rendelkezést a magyar joganyagban. Egy nemzetközi meghatározást követve az alábbi ismérvekkel rendelkező szervezet tekinthető nonprofitnak:
-intézményesültség
-kormányzattól független szervezet
-gazdálkodása eredményét a tagok között fel nem osztó szervezet
-önszerveződésen alapul
-közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző szervezet.
Jellemző vonásai:
-az önkéntesség
-a közjószolgálata (közcélúság, közhasznúság)
A nonprofit szektor sokszínű világ, amelyet érintően sokféle csoportosítás elfogadható.
Közös nevező e szervezetek tekintetében, az a profitelosztás tilalma.
Partnerek, támogatók
A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium
és a Hungarikum Bizottság támogatásával készült.
Nemzeti Együttműködési Alap
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa
Forgórózsa Népművészeti Központ