Hidakfórum

 

Mediawave videók

Hírcsatorna

EFOP

Kapcsolat

 

Kovács Norbert Cimbi

cimbi@iplus.hu

Iroda: Boros Oszkár

eloforras@iplus.hu

Tel.: 06-88-220-156

Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület

8494 Kiscsősz,
Kossuth u. 47.


Warning: Use of undefined constant DS - assumed 'DS' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /home/hidakfor/public_html/templates/siteground-j16-43/html/com_content/article/default.php on line 15

A nonprofit szektor jogi környezete

Célunk a jogi tájékozottság elősegítése, ezért igyekszünk minél több témát kifejteni

Kérdéseiteket ebben a témakörben is várjuk


Számos törvény tartalmazza a nonprofit szervezetekre érvényes szabályokat.

Első és legfontosabb az 1989-ben elkészült Egyesülési jogról szóló törvény,

1989. II. tv. (röviden: Etv.), amely a szervezeti szabályozást tartalmazza. Fő szempont, hogy az egyesülési jog mindenkit megillet. E jog gyakorlását csak szűk körben korlátozza a joganyag. Például: társadalmi szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére.

Másik meghatározó törvényünk az 1997-ben megalkotott Közhasznúságról, annak meghatározásáról szóló törvény: 1997. évi CLVI. törvény (röviden: Ksztv.)

További meghatározó joganyag az ún. 1%-os törvény (1996. CXXVI. Tv.). ,

az új Polgári Törvénykönyv (2009. évi CXX. Törvény), amelynek 2010. május 1.-től hatályba lépő rendelkezései az alapítványokkal kapcsolatos számos újdonságot tartalmaznak.

A nonprofit szervezetekre vonatkozó paragrafusai születtek az Szja. törvénynek is (1995.évi CXVII tv. 1. számú melléklet 3.2. pontja).

Számos rendelet született a nyilvántartásba-vételi követelményekről, az önkéntességről és így tovább.

{jcomments on}

 

Kik lehetnek a társadalmi szervezetek tagjai?

 

Magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is tagjaivá válhatnak a társadalmi szervezetnek.

 

Az alapítás és szervezés kérdései

 

A társadalmi szervezet létrehozásához legalább 10 alapító tag szükséges, akik kimondják a szervezet megalapítását és megválasztják az ügyintéző és képviseleti szerveket. A társadalmi szervezet legfőbb szerve az alapszabály rendelkezése szerint lehet a tagok összessége, vagy egy választott testület. Ezt a szervet időközönként össze kell hívni.

 

A nyilvántartásba-vétel szabályai

 

Az alakuló közgyűlést követően a társadalmi szervezet képviselője köteles az illetékes megyei bíróságtól kérni a szervezet nyilvántartásba-vételét.

A kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok:

  • Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve
  • Az ott készült jelenléti ív (eredeti példány)
  • Az alapszabály
  • Az ügyintéző és képviseleti szerv tagjának a tagság elfogadása és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

A bíróság a nyilvántartásba-vételről a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül határoz.

A tagsággal összefüggő jogok és kötelezettségek

A társadalmi szervezet tagjának joga van részt venni a szervezet cél szerinti tevékenységében és eleget kell tennie az alapszabályban megfogalmazott kötelezettségeknek.

Működése felett a felügyeletet az illetékes ügyészség gyakorolja. Az ügyész jogosulta szervezetnél vizsgálatot tartani, a szervezet irataiba betekinteni, felvilágosítást kérni.

A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

A létesítő okirat

Ahhoz, hogy egy társadalmi szervezet jogképessé váljon, nyilvántartásba kell venni. A jogi személy létrejöttének egyik alapfeltétele a létesítő okirat elfogadása.

Ennek kötelező tartalmi elemi:

  • A jogi személy neve, székhelye, célja, fő tevékenysége
  • A jogi személy első képviselőjének, illetve ügyintéző szerve első tagjainak neve, lakhelye

 

 

A közhasznúság kérdése

 

A közhasznúság kulcsfogalma a nonprofit jognak. Kiemelkedő szerepe a nonprofit szektor életében 1998. január 1.-től, a Közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálybalépése óta van.

Ez a nonprofit törvényként is emlegetett jogszabály, amelynek alapvető céljai a következők:

  • meghatározza a közhasznú szervezetek típusait,
  • a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit,
  • a működés és gazdálkodás rendjét,
  • a nyilvántartás és beszámolás szabályait,
  • valamint a törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályokat

 

A nyilvántartásba-vétel szabályai:

A kérelmet általában ugyanahhoz a szervhez kell benyújtani, mint az egyéb nyilvántartásba-vételt.

A kérelemben azonban meg kell jelölni, hogy a szervezet a közhasznú, vagy a kiemelkedően közhasznú fokozatot kívánja elérni.

A közhasznú szervezet létesítő okiratának (alapító okirat, alapszabály) a kötelező (a fentiekben tárgyalt) elemeken túl a következőket kell tartalmaznia:

  • Milyen a Ksztv.-ben meghatározott tevékenységet folytat.
  • Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásból.
  • Vállalkozási tevékenységet, csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végez.
  • A gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, hanem az alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja
  • Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat
  • A képviselettel megbízott szerv, milyen gyakran ülésezik, milyen a határozathozatali rend.
  • Melyek a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozószabályok.
  • Melyek az éves beszámoló jóváhagyásával összefüggő kérdések.

 

Egyes közhasznú tevékenységek, a teljesség igénye nélkül

  • Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
  • Kulturális tevékenység
  • A kulturális örökség megóvása
  • A társadalmi esélyegyenlőség elősegítése

 

 

 

 

 

 

Partnerek, támogatók

 

A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium

és a Hungarikum Bizottság támogatásával készült. 

 

  

Nemzeti Együttműködési Alap

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Forgórózsa Népművészeti Központ

 

www.csurdongolo.org

Kapuvár Néptáncegyüttes