A vidéki kulturális élet helyzete, vidékfejlesztés feladatai, lehetőségei vidéki szemmel
Tanácskozás Kiscsőszön
A program időpontja: 2015. március 19.
A program helyszíne: Kiscsősz, Ifjúsági Szálláshely
Szervező: Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület
Érintettek száma: 20 fő
Március 19-én, csütörtökön a társadalmi élet több területének szereplői gyűltek össze Kiscsőszön, hogy az élő Forrás hagyományőrző Egyesület kezdeményezésére helyzetelemző tanácskozást folytassanak. A térségi politika képviselői (Megyei Közgyűlés elnöke, polgármesterek), vidékfejlesztési szakemberek (Leader csoportok munkatársai, NAKVI munkatársai) és kulturális szakmai szervezetek (egyesületek vezetői, jelentős vidéki fesztiválok szervezői) elemezték a jelenlegi helyzetet.
A program alapgondolatát az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület által tapasztalt működési nehézségek, a politika által irányított változások adták. Az elmúlt években – közel egy évtized – átgondolt építkezéssel sikerült Kiscsőszön és a szűkebb térségben (Somló környéke) olyan hagyományos programsorozatot létrehozni, melynek a kulturális értékén kívül rengeteg hozadéka volt a gazdasági, társadalmi folyamatokban is. Szálláshelyfejlesztések, szolgáltatásai beruházások csatlakoztak, kialakult, erősödött a térség szereplőinek belső kapcsolatrendszere. A Leader programokban a jelentős számú fejlesztésnél figyelembe vették a kulturális arculatot és a pozitív változásokat. Talán ezeknél is fontosabb, hogy az állandósult – főként helyi gyerekeknek, fiataloknak – szóló képzési programokkal, iskolai oktatással helyi társadalomfejlődési eredményeket értünk el.
A Kormány jól látható célja, hogy a vidéken élő emberek életkörülményeit javítsa, ezáltal élhetőbbé, vonzóbbá tegye a falvakat, kedvet adjon a falusi gazdálkodási formák megerősítéséhez. E céljai érdekében jelentős lépéseket tesz a támogatási lehetőségek bővítése terén is. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Miniszterelnökséghez csatolásával, a források újratervezésével nagy súlyt kapnak ezek a fejlesztési területek. Ez így is van rendjén. Célszerű azonban figyelembe venni, hogy a vidéki élet minőségének másik nagyon fontos feltétele a vidéki társadalom szellemi erőinek fejlesztése. Gazdasági adatokkal is alátámasztható, hogy a műveletlen embercsoportok önmaguk fenntartására sem képesek, nemhogy fellendíteni a helyi gazdaságot. Bizonyos vidékeken – így a Somló térségében is – a mezőgazdaság önmagában nem elegendő a falvakban élők fenntartásához. Nagy jelentőséget kap a turizmus, amelynek manapság alapfeltétele a kulturális programokon való részvétel lehetősége. Az is jól látható, hogy az emberek egyre kevésbé értékelik az utazó tévésztárokat, akik drágán, ócska playback műsorokkal hakniznak.
Kialakultak a térségek arculatát meghatározó, jelentős értéket hordozó, helyi hatású programsorozatok, fesztiválok. A beszélgetésen igyekeztünk rámutatni, hogy ezeknek a rendezvényeknek kis ráfordítási igényük mellett jóval nagyobb hozadéka lehet, mint az üzleti típusú fesztiváloknak. Az üzleti fesztiválok általában egy konkrét időpontra összpontosítanak, majd a hasznot „összecsomagolva” levonulnak a területről. Talán még azt is kijelenthetjük, hogy bizonyos esetekben nagyobb a károkozás (környezeti károk, helyi fiatalok torzulása /alkohol, drog/), mint a nyereség.
Az általunk létrehozott programoknál nagy különbség, hogy a szervezés helyi szervezeteken keresztül történik, a helyi társadalom hagyományaira, kulturális érzékenységére alapozva, kihasználva, lehetőség szerint fejlesztve a helyi infrastruktúrát. A fesztiváljaink csak csúcspontjai az egész évben zajló tevékenységnek. Az éves munkának is jelentős hatásai vannak, tulajdonképpen ez alapozza meg, hogy a kapcsolódó turisztikai fejlesztések (szálláshely, vendéglátás, stb.) életképesek maradjanak. Tekintettel arra, hogy esetünkben az üzleti célok háttérbe szorulnak, nagyobb súlyt kaphat a művelődés, a helyi emberek, a fiatalok nevelése, igényeinek, ízlésének alakítása. A Kiscsőszi Pajtafesztivál, a Mediawave Fesztivál, a Hétrétország „köztivál” jó példát adnak arra, hogy a művészet is nagy érték lehet a vidékiek számára, az emberek büszkék a sajátos helyi arculatot tükröző programokra, látogatói, élvezői, használói lesznek az előzőleg csak felületesen ismert, vagy teljesen elutasított művészeti területeknek. Érdemes megemlíteni, hogy programjaink teret adnak a helyben termelt értékek, kézműves termékek, feldolgozott mezőgazdasági termékek népszerűsítésére, értékesítésére.
Szeretnénk tehát felhívni magunkra a döntéshozók figyelmét. A Közművelődés a gazdaságorientált világ mostohagyermekeként igen szerény forrásokkal van ellátva. A szakmai pénzosztó (pályáztató) szervezetek (NKA, NEA…) országos viszonylatban szűkös keretekkel gazdálkodhatnak. Ehhez jön még az a sajnálatos tendencia, hogy a vidéki pályázók valamiért képtelenek a budapestiekhez hasonló súlyt képviselni. Jellemző, hogy a budapesti intézmények, szervezetek lényegesen magasabb támogatási összegeket könyvelhetnek el.
A vidékfejlesztés forrásait az elmúlt években a szemfüles vidéki szervezetek kiaknázhatták (Leader, MNVH). Az elmúlt két esztendőben ezek a források elakadtak. A Leader a tervezés szakaszában van, az MNVH működése, finanszírozása, célrendszere változott. Mi pedig nehéz helyzetbe kerültünk. Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesületen keresztül végigvezethető, hogy a problémák milyen súlyúak:
Az egyesület Kiscsőszön múzeumot működtet, mely teret ad a térség iskolásainak, óvodásainak a hagyományok megismerésére, közösségi programokra. Művészeti Iskolát tart fenn, mely kizárólag kisebb települések hátrányos helyzetű gyermekei számára biztosít közösségi művelődési lehetőséget. Országos, nemzetközi képzéseket, programokat, táborokat bonyolít, melyek idegenforgalmat generálnak. Az elmúlt években Kiscsősz legnagyobb munkáltatója lett, így családok megélhetése múlik a működésén. Tevékenységéhez kapcsolódva felépült egy ifjúsági szálláshely, egy magán panzió, négy falusi kulcsos ház került kialakításra, életben maradt a vegyesbolt és a vendéglátó egység, turisztikai fejlesztést végzett Kispirit, népművészeti programokat bonyolít a környék összes faluja, helyi néptánccsoportok alakultak. A kiadásai egy részét képes saját cél szerinti bevételeiből finanszírozni, de – tekintettel arra, hogy nem üzleti céllal működik – támogatások nélkül hosszú távon nem képes fenntartani a tevékenységét. A megszűnés esetén az elmúlt évek eredményei veszélybe kerülhetnek. Munkánkhoz éves szinten egy közepes kategóriájú mezőgazdasági munkagépre eső állami támogatás elég lehet (az elmúlt években a vidékfejlesztési keretekből programjainkra fordított összegek 15-20 millió forintra rúgtak).
Úgy érezzük, hogy ezek az eredmények jelentős összefüggésben vannak azokkal a támogatásokkal, melyeket előzőleg a vidékfejlesztés forrásaiból kaphattunk. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalmi életnek az általunk képviselt szelete méltatlanul kevés figyelmet kap. Különösen érvényes ez azokra, akik nálunk is kevésbé képesek hallatni a hangjukat.
Kérjük a vidékfejlesztés képviselőit, hogy fordítsanak figyelmet ezekre a területekre is, hiszen bizonyíthatóan szükség van a munkánkra, eredményeink kézzel foghatóak, nagy gazdaságélénkítő és társadalomfejlesztő hatással bírnak.
Kiscsősz, 2015. március 19.
Kovács Norbert elnök
Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület
