II. „Fergeteges” Szólótánc Verseny

Gyermek és Ifjúsági Szólisták Országos Néptánc Versenye

Tata, 2014. június 13.-15.

A verseny időpontja:elődöntők:2014. május 17-18.

döntő:2014. június 13-15.

Rendező: Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola, Jocha István programfelelős

2890 Tata, Almási utca 24.

Tel.: 06-34-587-005

Mobil: +36-20-311-6685

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Helyszín: elődöntők:Kiscsősz (máj. 17., Nyugat-Magyarország, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl)

Helyi szervező: Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület, Kovács Norbert Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Martfű, Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Mártírok út 1. (máj. 18., Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Magyarország)

Helyi szervező: Tisza Táncegyüttes, Asztalos-Kiss Zsuzsanna Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., +36-30/689-4433

döntő:Tata, Angolpark, (Pálma rendezvényház)

A verseny célja:

• A jelentkezők ismeretének elmélyítése a Kárpát-medence magyar néptánc kultúrájában, továbbá alkalmat teremteni az integrált ismeretalkalmazásra és a képességek fejlesztésére.
• Motiválni a tanulókat koruknak megfelelő formai, motivikai, párkapcsolati és tánctechnikai ismeretek elsajátítására, improvizációban történő megmutatására.
• A verseny követelményei a művészeti iskolák néptánc tanszakain folyó képzés tartalmi követelményeivel összhangban legyen.
• A szólótáncos színpadi verseny mellett lehetőséget biztosítani a mélyebb ismeretek megmutatására a táncházban, a szöveges ismeretterjesztő konferálásban és a kézművességben, képzőművészetben.

A verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott táncok.

A verseny jellege: Gyakorlati és elméleti

A verseny fordulói: Kétfordulós:

-elődöntő

-döntő

Országosan, valamint a Kárpát-medence területén meghirdetett

Jelentkezés: A mellékelt jelentkezési lapon, elektronikus úton.

Az elődöntőkre besorolás a lakóhely szerinti régiók alapján történik, időpontütközés esetén lehetőség van a másik helyszínen indulni, ezt kérjük a jelentkezéskor jelezze!

Jelentkezési határidő:2014. április 25.

A határidő után érkező jelentkezéseket nem áll módunkban fogadni.

Továbbjutás, értesítés:A zsűri az értékelési szempontok szerint a legtehetségesebb versenyzőket válogatja ki a döntőbe. A döntőbe jutott versenyzők értesítése a jelentkezéskor/regisztrációkor megadott e-mail címen történik.

A verseny kategóriái: a) szóló: csak fiúk nevezhetnek

b) páros: egy fiú és egy lány, vagy két lány versenyezhet együtt.

A verseny maximális befogadóképessége: maximum 120 fő

Korcsoportok és kategóriák: A párok két egymást követő korcsoportból is nevezhetnek. A korcsoportba sorolásnál az idősebb versenyző születési éve a meghatározó. Kísérés a Fergetegesben nem lehetséges, csak versenyzőként lehet nevezni.

a)szóló kategória és

b) páros kategória:

I. korcsoport: 11-12 évesek (2001. június 13. és 2003. június 12. között születettek)

II. korcsoport: 13-14 évesek (1999. június 13. és 2001. június 12. között születettek)

III. korcsoport: 15-16 évesek (1997. június 13. és 1999. június 12. között születettek)

IV. korcsoport: 17-19 évesek (1994. június 13. és 1997. június 12. között születettek)

A verseny követelménye: A versenyszámok az életkornak megfelelő tánctechnikai tudással, a választott táncra jellemző motívumkészletből építkező, a kiírt időtartamban, koreográfiai elemeket nélkülöző, stílusosan előadott, improvizáció.

A tánchoz fűződő folklorisztika ismerete, annak megfelelő összefoglalása és ismertetése szóban.

Kötelező táncok anyaga és időtartamai: A legutóbb szervezett országos szaktárgyi versennyel megegyező. Ebből következően minden kötelező anyag 3 évig van érvényben. Váltás: a szaktárgyi verseny évében, az új kiírás szerint.

Szóló kategóriában:

• a 11-12 - 13-14 évesek 1,5’ +/- 10”-ben,
• a 15-16 - 17-18 évesek 2’ +/- 10”-ben mutathatják be improvizációjukat.
• I. korcsoport: Seprűtánc vagy kanásztánc
• II. korcsoport: Váskatánc
• III. korcsoport:Váskatánc
• IV. korcsoport:Sallai vagy más, a tájegységhez tartozó szóló verbunk.

Páros kategóriában (2’ +/-20”)

• I. korcsoport:Lassú és friss csárdás, vagy polgári táncok és friss csárdás
• II. korcsoport:Lassú és friss csárdás, vagy polgári táncok és friss csárdás
• III. korcsoport:Lassú és friss csárdás, vagy polgári táncok és friss csárdás
• IV. korcsoport:Lassú és friss csárdás, vagy polgári táncok és friss csárdás

Szabadon választott táncok: A versenyszám bemutatása előtt a versenyző 1 percben elmondja a tánccal összefüggő, legfontosabb ismereteket. A versenyszámok időtartama megegyezik a kötelező táncok kategória szerinti időivel, melyhez hozzáadódik az ismeretterjesztő konferálás.

A verseny értékelési szempontjai és díjai:

Az improvizatív táncban

A Kárpát-medencei táncokból választott versenyprodukciókban mindenki a saját nemzetiségének megfelelő táncokat táncolhatja, melynek kiválasztásánál figyelembe kell venni a versenyző életkori sajátosságait. Az improvizáció során törekedni kell a megnevezett táj táncéletének, táncos szokásainak tudatos alkalmazására.

A zsűri az alábbi kritériumokra egyenként 0-1-2 pontot adhat (0 pont: nem megfelelő; 1 pont: átlagos; 2 pont: nagyon jó:

1.Formai elemek: a rendelkezésre álló tér kitöltése, betáncolása, különböző irányok alkalmazása

2.Motivikai elemek: a motivikai elemek, illetve motívumalkotás képességének megjelenése, variálhatóság

3.Párkapcsolat: együtt táncolás, az előadott táncra jellemző mozdulatüzenetek ismerete (küldése, fogadása, a megfelelő reakciók megjelenése: a pár gondolatának elfogadása, megvalósítása, vagy visszautasítása), az improvizáció közös megalkotása, férfi-, női szerepek elkülönülése (a vezetésben megjelenő erőkapcsolatok: húzás, tolás, követés, stb.)

Eszközhasználat: különböző fogásai, használatának gazdagsága (elhelyezése az eszközre jellemző módon, földön, kézben, fejen, stb.)

Szóló elemek: dinamikai-, ritmikai-, plasztikai (gesztusok, testfelületek jellemző alkalmazása, lehetséges variációi) díszítő elemek alkalmazása

4.A táncra jellemző tánctechnikai elemek megvalósítása: súlypontmozgás, különböző fajtájú rugók (boka, térd), jellemző ízületi forgatottság, megfelelő izomtónus alkalmazása, ugrások (le-, fel-, elugrások a táncra jellemző módon)

5.Improvizáció: a lehetséges elemek spontán alkalmazása, a tánc előadása egyéni ötletekkel, a versenyző személyiségére jellemző módon

6.Stílus: az adott táncra általánosan jellemző mozgáskép egyéni előadása

7.Előadásmód: oldott előadás, mely meggyőző a tánc ismeretéről, szeretetéről, kapcsolatteremtési képesség (párral, zenekarral, közönséggel, eszközzel), játékosság

Összesen, maximum 12 pont szerezhető: kötelező 3x2; szabadon választott 3x2.

Táncházban: A zsűri a táncházban jelen van, lehetőleg együtt táncol a versenyzőkkel. Nem pontoz, csak benyomásokat szerez. A kötelező táncok után a szokásoknak megfelelően bármilyen tájegység táncát be lehet kérni a zenekartól.

-A kötelező táncokból improvizatív tánc min. 5-10 percben

-A táncszokások ismerete

-A kulturált együtt szórakozás a versenyző társakkal

Itt lehetőség nyílik arra, hogy átfogóbb táncismeretüket is megmutassák a versenyzők.

Az ismeretterjesztő konferálásban: A zsűri a tánctól függetlenül, külön kategóriában értékeli. Szempontjai megegyeznek a Magyar nyelv- és irodalom műveltségi terület itt értelmezhető követelményeivel (tiszta artikulálás, hangképzés, légzéstechnika, előadói készség, mimika). A szabadon választott tánccal összefüggésben bármiről tetszés szerint lehet beszélni. Pl.:

-A néprajzi behatárolása a szabadon választott táncnak (dialektus, néprajzi népcsoport, ~ tájegység, ~ kistáj, esetleg falu)

-A viselet legjellemzőbb részeinek kiemelése

-A népcsoportra jellemző életmód bemutatása

-stb.

A kategóriában 3x5 pont kapható, összesen 15 pont kapható.

Kézművességben, képzőművészetben: A zsűri a tánctól függetlenül értékeli, a versenynek nem kötelező része. A beérkezett műveket, tárgyakat kiállítás keretében a nagyközönség is megtekintheti.

-A táncban használható tárgyak, eszközök, viselet kiegészítők

-Hétköznapi eszközök

-A táncot, mint mozgást bemutató alkotások

Zenekari kíséret: Versenyezni csak élő zenei kísérettel lehet. A kötelező táncokat központi zenekar kíséri, melyről a rendezők gondoskodnak. A szabadon választott tánc kíséretéről mindenkinek magának kell gondoskodnia. (Ezt a központi zenekarral is megteheti. A benevezést követően a szükséges elérhetőségeket a rendező megadja.)

Díjazás:- Arany

- Ezüst

- Bronz

A zsűri a versenyrészeket külön-külön és összesítve is értékeli. A legtöbb pontszámot elérő versenyzőket különdíjban részesíti.

A nevezési és részvételi díjak: A versenyen való részvétel költségei a nevezőt terhelik (étkezés, szállás, stb., a versenyzők szállásdíját a pályázat eredményességétől függően támogatjuk).

Regisztrációs díj: 3.000,- Ft/fő.

A regisztrációs díjat a nevezéssel egyidejűleg kérjük befizetni a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola számlájára, a nevezés, a befizetés megérkezésekor válik hivatalossá!

Számlaszám:Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola

Pannon Takarék 63200119-14926055

Az alábbi írás tájékoztató jellegű a Mátyusföld folklorisztikai értelmezéséhez.

Mátyusföld és a Vág-Garam köze.

Mátyusföld történelmi értelemben hatalmas kiterjedésű terület volt, a XV. században Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Trencsin, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, sőt Pozsony, Komárom és Esztergom megyék egy részét is ide tartozónak tartották: ekkora területet birtokolt ugyanis Csák Máté a Felső-magyarországi kiskirály. Az évszázadok folyamán a Mátyusföldnek nevezett terület egyre kisebbedett a történelmi, később néprajzi kutatások fényében. Az 1960-as 70-es évektől kezdve a néprajzkutatás a Mátyusföld megnevezést a Kis-Duna és a Vág közti területre, a Vág, Nyitra és Zsitva folyók mellékére, és az innen a Garam-mentéig húzódó vidékre alkalmazta. Az északi határ értelemszerűen a szlovák nyelvhatár, míg a déli határnak általában a Duna vonalát tartják. Az 1980-as évek végétől megszülető újabb néprajzi összefoglalások – az időközben végzett gyűjtések és újabb történeti adatok bevonása alapján – már pontosabb képet ad a vizsgált területről. Első sorban Liszka József írásai alapján a Kis-Duna és a Vág közötti, az eddiginél jóval kisebb kiterjedésű vidéket nevezzük (szűkebb értelemben) Mátyusföldnek, míg az ettől keletre található terület a Vág- és Garam köze elnevezést nyerte. Mindezeken belül is megkülönböztetünk egy kisebb néprajzi egységet, a Garam-menti kurtaszoknyás falvakat, amik – az ott lakók állítása szerint – ha kis mértékben is, de tánckultúra tekintetében is elkülönülnek a környező falvaktól. A korábbi, tágabb értelemben vett Mátyusföldhöz tartozó települések száma megközelíti a százat, értékelhető tánckutatás viszont sajnos csak kb. 10-15 helységben történt, amiket nem egy esetben 50-60 km-es távolság választ el egymástól. Az érintkező területek, vagy vegyes lakosságú falvak esetében az ide kapcsolható szlovák anyagra is alig van rálátásunk.

A kutatott falvak tánckultúrájának lényegi vonásainak hasonlósága és a fent említett adathiány miatt, a magyar táncfolklorisztika a szűkebb értelemben vett Mátyusföldet és a Vág-Garam közét egy táncdialektusba, az északnyugatiba sorolja.

( Martin György és Takács András a mátyusföldi népi táncokról szóló kötetének alapját összesen három falu (az egymástól meglehetősen távol eső Martos, Kéménd és Tardoskedd) táncanyaga, valamint néhány szomszédos faluban történt rövid összehasonlító – kiegészítő jellegű gyűjtése jelentette.)