Alapvető fogalmak

Avagy. Induljunk el a „kályhától”

A nonprofit, vagyis a nem nyereségorientált szervezetekre nem találunk értelmező rendelkezést a magyar joganyagban. Egy nemzetközi meghatározást követve az alábbi ismérvekkel rendelkező szervezet tekinthető nonprofitnak:

-intézményesültség

-kormányzattól független szervezet

-gazdálkodása eredményét a tagok között fel nem osztó szervezet

-önszerveződésen alapul

-közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző szervezet.

Jellemző vonásai:

-az önkéntesség

-a közjószolgálata (közcélúság, közhasznúság)

A nonprofit szektor sokszínű világ, amelyet érintően sokféle csoportosítás elfogadható.

Közös nevező e szervezetek tekintetében, az a profitelosztás tilalma.

Számos törvény tartalmazza az e szervezetekre érvényes szabályokat.

Az első és legfontosabb az 1989-ben elkészült Egyesülési jogról szóló törvény:

1989. II. tv. (röviden: Etv.), amely a szervezeti szabályozást tartalmazza. Fő szempont, hogy az egyesülési jog mindenkit megillet. E jog gyakorlását csak szűk körben korlátozza a joganyag. Például: társadalmi szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére.

Másik meghatározó törvényünk az 1997-ben megalkotott Közhasznúságról, annak meghatározásáról szóló törvény: 1997. évi CLVI. törvény (röviden: Ksztv.)

További meghatározó joganyag az ún. 1%-os törvény. (1996. CXXVI. Tv.).

Az új Polgári Törvénykönyv (2009. évi CXX. Törvény), amelynek 2010. május 1-től hatályba lépő rendelkezései az alapítványokkal kapcsolatos számos újdonságot tartalmaznak.

A nonprofit szervezetekre vonatkozó paragrafusai születtek az Szja. törvénynek is (1995.évi CXVII tv. 1. számú melléklet 3.2. pontja).

Számos rendelet született ezenkívül a nyilvántartsába-vételi követelményekről, az önkéntességről és így tovább.

{jcomments on}